Történet

2007-ben döntés született a három fővárosi kórház összevonásáról, a Budai Gyermekkórházat, a Szent Margit Kórházat és a Szent János Kórházat érintve. Az egyesített kórház új neve Fővárosi Önkormányzat Szent János Kórháza és Észak-budai Egyesített Kórházai lett.

2012. január 1-től a kórház állami tulajdonba, a Nemzeti Erőforrás Minisztériumhoz  került. Ezen belül a fenntartói feladatot a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézetet (GYEMSZI) látja el, míg a vagyonkezelő a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium alá tartozó Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. A kórház elnevezése: Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak.

A Szt. János Kórház

 

1887.  június 28-án Budapest, fő és székváros törvényhatóságának közgyűlésén, a 87. évi 534. határozatában megjelölt 300 ágyas új kórház építését rendelték el, amely későbbiekben az új Szent János Kórháznevet kapta.

A régi Szent János Kórházról, - amely a mai Margit körút és Hattyú utca szögletében helyezkedett el - csak a jelenlegi budai autóbusz végállomás által körülhatárolt kis téren a bozótok által eltakart emléktábla és a kórházi fal maradéka lelhető fel, utalva az előző majd 300 évre, amikorra a kórház eredete visszavezethető.

Abban az időben a kórházak inkább szegényháznak voltak mondhatók, amelyek a jómódú polgárok adományaiból éltek. Ezek az intézmények fogadták be elsősorban a ragályos betegeket. A kórház és a szegényház fogalma összemosódott és csak később az orvostudomány fejlődésével a szakosodásoknak megfelelően jöttek létre egyes gyógyító egységek. A kórház a XVIII. században, elsősorban szegény betegek ápolását végezte, valószínűleg 12 ággyal.

1777-ben a nagyszombati egyetemet Mária Terézia rendeletére Budára helyezték. A várban lévő elméleti oktatás mellett - mint Hőgyes Endre írja a gyakorlatról: "Budán e tekintetben valamivel jobban ment a dolog, mert a tanítást a szegények kórházának betegein végezhették". A XIX. század első felében a kórház saját orvossal nem rendelkezett, de Phisterer András /Buda tiszti főorvosa/, Christen Xavér Ferenc, valamint Beér János budai orvosok a kórház betegeit is kezelték, valamint a Pesti egyetemen is tanítottak.

1820-ban átalakították a kórházat, amelyet polgári városi kórháznak neveznek. Az épület egyemeletes volt és a mai Margit körút felé nézőfront szép barokk stílusban készült. Az építés során új nepomuki Szt. János szobor került felállításra. Ignácz Sczlezinger 1840-ben megjelent könyvében írja, hogy Szent János Kórházként említik. Az 1848-1849-es magyar szabadságharc idejében az emelet egyik végében már műtő is létesült.

1873-ban a városegyesítés után már külön igazgató vezette a kórházat. Az ágylétszám 100-ról 234-re emelkedett, 20 kórteremben 6 orvos látta el a betegeket, évente 4-5000 forgalom mellett. A szabadságharc előtt a feljegyzések német és gótikus német formában készültek. 1849 után már magyarul vezették a kórlapokat.

A század végére Buda lakossága nagymértékben nőtt, új kórházra volt szükség Hosszas vita után, a szőlőtőkéket elpusztító járvány által sújtott diósárok dűlőre esett a választás, ahol Darányi Ignác javaslatára pavilon rendszer mellett döntöttek. 1898. augusztus3-án ünnepélyes külsőségek között megnyitották Budapest Székesfőváros Új Szent János Kórházát, mely 420 ággyal várta a betegeket. Az épületek KuK, német-osztrák stílusban készültek, általában három emeletesként,kiegészítésként használható alagsorral.

A Margit körúton található kórházépület szegényházként a második világháború derekáig működött, amikor a Vár ostroma alatt rommá nem lőtték. A romokat l949-ben eltakarították a városrendezés keretében.

1898-ban öt osztállyal indul meg a munka a diósároki épületekben: sebészet, belbeteg, gyermekbeteg, bőr- és bujakóros betegek osztálya, végül szembeteg osztály, de ugyanakkor fiókosztályként szülő és nőbeteg, gyermekragály és vegyes osztály is felállításra került. 1903-ban épült Wodiáner Albert gazdag vállalkozó adományából egy lábadozó betegek részére készült pavilon. 1910-ben már Röntgen-laboratórium létesült, 1917-ben központi laboratórium. 1918-ban megalakult az ország első ortopéd sebészeti osztálya. A bőr és nemi osztályt 1934-ben urológiai osztállyá alakították, majd 1935-ben új, modern szülészeti osztály épült. Később száj- és fogbeteg, fülészeti osztályok alakultak, úgyszólván minden orvosi szakma képviselve volt. Az elme-idegosztály mintegy 150 ággyal indult. A II. világháború után a Vár alatti Sziklakórház is a János Kórház kezelésébe került.

A századfordulótól kezdve a kórház nemcsak technikailag fejlődött, hanem tudományos eredményeket is értek el nagynevű elődök. A teljességre nem törekedve emeljük ki az országos, ill. nemzetközi hírre szert tett orvosokat: a belgyógyász Gyurmán Emil /1898-1923/, Fodor Imre /1945-56/, Baráth Jenő /1952-67/, a gyermekorvos Lénárt György /1949-71/, a sebész Kuzmik Pál /1912-14/, Manninger Vilmos /1914-35/, Bugyi István /20-as években/, Sebestyén Gyula /1940-47/, az  urológus Rihmer Béla /1913-36/, Noszkay Aurél /1943-74/, a szülész Árvay Sándor /1944-46/, a szemész Grósz Emil /1901-02/, Csapody István/1929-59/, és a gégész Török Béla /1913-25/.

A második világháború alatt a kórház munkájában fennakadás nem volt, bár szélsőséges körülmények között kellett dolgozniuk. A kórház dolgozói katonaszökevényeket és vallási okokból üldözötteket bujtattak. Horváth Boldizsár professzor személyesen mentett ki az óbudai téglagyárból elhurcoltakat. Sajnos áldozatai is voltak a rémuralomnak, Góth főorvost a kórházból hurcolták el, Dr. Kéry Rezsőt a kórház területén lőtték agyon.

Bombatámadás nem érte a kórházat, viszont az ostrom sok kárt okozott. 1952-ben szovjet mintára poliklinikák kerültek ideiglenes kialakításra az amúgy is szűkös kórházi körülmények között. Ezek kezdetben az I-II-XII kerületek rendelőintézeteiként is működtek, jelenleg a XII kerület járóbetegellátása történik itt.

Az 1956-os forradalomban a kórház sebesülteket fogadott, saját mentőszolgálatot szervezett és Horváth professzor révén, aki a Nemzetközi Vöröskereszt vezetőségének tagja volt, megfelelő gyógyszerekkel rendelkezett.

1970-ben átadták az Ortopédiai osztály ambulancia műtőblokkját, a 80-as években az Orr- Fül- Gégészeti osztály új épületét, korszerű konyha épült, és több osztály, mint pl. a II. Belgyógyászat átépítésre került. A kórház műszerparkja megújult, CT, ultrahang labor létesült. A fővárosi fenntartású kórházak közül csak itt találhatós Szájsebészeti és Idegsebészeti osztály.

Az intézmény azon kevés egészségügyi létesítményhez tartozik, ahol - a szívsebészetet kivéve- a korszerű orvostudomány minden ága képviselve van.

 

A Budai Gyermekkórház

A kórház ötven éves története során nagy utat  tett meg a Heine-Medin Utókezelő Kórházi minősítés és a Szakosított Gyermekkórház Rendelőintézet tartalom között. Az 1950-es években ismételten előforduló Heine-Medin (gyermekparalízis) járványok nagy számban szedték áldozataikat, és eredményeztek olyan tartósan mozgássérült, illetve tartós lélegeztetési nehézségben szenvedő betegeket, akiknek az utógondozását meg kellett oldani. Itt kezdődik a kórház története.

1956 novemberének első napjaiban Nagy Imre akkori miniszterelnök adta ki a személyes utasítást a Rózsadombon lévő elhagyott, kiürített, az ÁVH tulajdonában lévő épületek átminősítésére Heine-Medin Utókezelő Kórház néven. Lakóépületek lévén az épületeket át kellett alakítani kórház minőségre. Az intézet vezetésével Dr. Lukács Lászlót bízták meg. A munka 226 ágyon kezdődött meg. Az intézmény döntően gyógytornán és lélegeztetésen alapuló, valamint orthopédiai műtéti kezeléseket végzett.

A 60-as évek elején a Salk majd Sabin oltások rendszeressé válásával a poliomyelitis járványszerű megjelenése megszűnt, és az utógondozó-utókezelő munka kitűnő eredményű volt, az itt lévő betegek száma fokozatosan csökkent. Ez is lehetővé tette, hogy 1964. július elsejétől a Heine-Medin Utókezelő Kórház átminősüljön szakosított gyermekkórházzá Budai Területi Gyermekkórház néven.

Az új kórház 242 ággyal kezdte meg működését. A három gyermekgyógyászati osztályon kívül 50 ágyas orthopédiával, 24 ágyas gyermek gégészettel, valamint a Heine-Medin Utókezelő Kórház igényeiből maradva 42 úgynevezett légzésrehabilitációs ággyal rendelkezett. A feladat tehát egy új struktúra felépítése, új szakemberek munkába állítása és a szakosított gyermekkórházi igényeknek megfelelő szakmai tevékenység megindítása volt. Ebben a munkában Dr. Cziglány Flóris igazgató élenjáró volt, majd az ő halálát követően az igazgatói széket Dr. Vig Gyula vette át, az ő váratlan halálát követően pedig Prof. Dr. Péter Ferenc vezette az intézetet húsz éven át.

A kórház első tíz éves működése során megteremtődött a gyermekellátáshoz a struktúra, ennek első lépése volt egy 1974-ben megalapított húsz ágyas neurózis (pszichiátriai) osztály kialakulása a neurotikus, magatartáskárosodott gyermekek kivizsgálására és kezelésére. Ugyanekkor a gyermekosztályokon a területi igények általános ellátásán túl speciális szakmai profilok alakultak ki. 1980-ra gyakorlatilag a teljes gyermekgyógyászati szubspecialitás paletta reprezentálva volt a kórházban. 1977-től az intézmény Budai Gyermekkórház-Rendelőintézet néven működött.

A nyolcvanas évek közepétől a kórház kapta meg a feladatot az újszülöttkori veleszületett anyagcsere és hypothyreosis szűrés megszervezésére és végzésére. Ez annyit jelent, hogy ez idő óta minden Magyarországon megszületett újszülöttől öt napos korában vérvétel történik, amit itt vizsgálnak.

A működés racionalizálásához elengedhetetlen volt a Budapest II. kerületében földrajzilag elszórtan működő hét épület funkcióinak tömörítése egy központi telephelyre. 1998 nyarán a manuális szakmáknak (Orthopédia, Fül-Orr-Gégészet) helyet adó "B" épület és a járóbeteg-ellátást tömörítő "A" épület között felépült újonnan kialakított pavilonban nyert elhelyezést többek között a 45 ágyas Csecsemő- és Gyermekosztály (benne 8 ágyas sürgősségi betegellátó részleg), a Központi Laboratórium, a PKU-szűrő központ, valamint könyvtár, és informatika.

A Budai Gyermekkórház több mint ötven éves működése alatt közel száz gyermek-szakorvost képzett. Oktató kórházként részt vesz a medikusok oktatásában, a ráépített szakorvosi szakképzésben, illetve az orvos-továbbképzésben.

A Budai Gyermekkórház és Rendelőintézet 2005. október 1-jétől közhasznú társaságként működött az integrációig.

 

Keresés
Új műszert kaptunk a kockázatbecsléshez
  • Jó állapotban vannak a betegeink
  • Budai Neuropathia Centrumunk egy AGE Reader (AGE olvasó) készüléket kapott.
  • Teli tálca
  • Szent János Kórház gyermek részlegének kertje
  • Történelmi épületegyüttes a gyógyítás szolgálatában – a Szent János Kórház
  • Év onkológusa 2016
Orvosi szótár
Kórházunkról