Búcsúzunk

Dr. Kapusi Ivánné dr. Benes Gizella (*BUDAPEST, 1938. május 16. †BUDAPEST, 2016. április 18.)

 

 

Dr. Benes Gizella 1952. és 1956. között a Fazekas Mihály Gimnáziumba járva érettségizett. 1956-tól a Budapesti Orvostudományi Egyetem Fogorvostudományi Karán végezte tanulmányait, 1961. szeptember 30-án summa cum laude fokozattal szerzett fogorvosi diplomát.

1961. október 3-tól a Szent János Kórház Fog- és Szájsebészeti Osztályán mint központi gyakornok töltötte lett kétéves kötelező szakmai gyakorlatát. 1963. november 15-én a fog- és szájbetegségekből szakorvosi képesítésre tett szert s a Szájsebészeti fekvőosztályon 1963-tól 1967-ig segédorvosi, 1967-től 1971-ig alorvosi besorolású fogorvosként gyógyította a betegeket. 1971. február 1-től csoportvezető főorvosként vezette a Szájsebészeti szakrendelőjét, 1974. január 11-től egy ideig a Szájsebészeti Osztályt is.

1977-ben Miniszteri Dicséretet, 1979. februárjában a Kiváló Munkáért kitüntetést, 1981. március 8-án a Munka Érdemrend bronz fokozata kitüntetést nyerte el. 1980. március 10-én megszerezte a szájsebészeti szakorvosi szakképzettséget. 1973-tól a János Kórház Nőbizottságának elnökeként is tevékenykedett. Az International Association for Maxillo-Facial Surgery tagja volt. 2000. június 23-án vonult nyugdíjba.

 

 

Elhunyt Dr. Krakovits Gábor professzor (1934-2016)

 

Dr. Krakovits GáborFutótűzként terjedt a hír, hogy osztályunk nagy tiszteletnek örvendő egykori vezetője hosszas betegség után március 20-án otthonában örökre csendben elaludt. Ugyan tisztában voltunk azzal, hogy az utóbbi időben egészségi állapota meggyengült, de mégis döbbenten fogadtuk a hírt.

Amikor valaki távozik sorainkból, akkor elsősorban két fő gondolat mentén rendezzük vele kapcsolatos emlékeinket. Az egyik az elhunyt életútja és szakmai tevékenysége, a másik az egyénisége és a hozzá fűzött személyes emlékek.

Krakovits Gábor 1934-ben született Budapesten.
Orvosi tanulmányait 1953-ban kezdte meg a Budapesti Orvostudományi Egyetemen. Már az egyetemi évei alatt rendszeresen bejárt a János Kórház Ortopédiai Osztályára, ahol a tanulmányai megkezdése előtt egy évig dolgozott. Az ortopédiát Horváth Boldizsár professzor szerette meg vele. Ezek után nem volt meglepő, hogy a diploma megszerzése után 1959-ben ezen az osztályon kezdte meg orvosi pályafutását.
1963-ban szakvizsgázott ortopédiából, majd a János Kórház Ortopédiai Osztály akkori vezetőjének Peer Gyulának tanítványaként hamar felismerte az ortopédia és traumatológia együtt műveléséből adódó előnyöket, melyet egész további karrierje során képviselt. Egy átmeneti Honvéd Kórházban eltöltött időszakot követően 1977-ben osztályvezető orvosi kinevezést nyert el a számára oly kedves János Kórház Ortopéd-Traumatológiai Osztályra.
Pályafutása során számos európai és tengerentúli tanulmányúton és konferencián vett részt, folyamatosan képezte magát. Tanulásra, fejlődésre biztatta munkatársait is. Ennek ékes bizonyítéka, hogy tanítványai közül négyen nyertek osztályvezetői kinevezést.
Kiváló szervezői képességeit a Ortopéd-Traumatológiai Osztály átszervezése, a még ma is korszerűnek számító új műtőblokk megépítése során kamatoztatta. Az Országos Traumatológiai Intézet 1978-ban kezdődő átépítése idején a János Kórház Traumatológiai Osztályának létrehozásában is tevőlegesen részt vett.
A betegellátás mellett kezdettől fogva fontosnak tartotta a tudományos tevékenységet és ennek eredményeképp 1972-ben sikerrel védte meg kandidátusi értekezését. 1994-ben habilitált a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen, majd 1995-ben megvédte MTA doktori értekezését.
A tudományos tevékenység mellett nagy gondot fordított a szakemberképzésre. Az ortopédia és traumatológia oktatásán felül tanító mestere volt a sebészeti műtéttannak. A Műszaki Egyetemen a biomechanikát oktatott, szerepet vállalva az orvos-mérnöki képzés elindításában. Biomechanikai érdeklődése és kutatásai eredményeként született a haza gyártású KR csípőprotézis továbbá egy teljesen új koncepción alapuló térdízületi protézis prototípusa.
Szakmai tevékenysége elismeréseként 1985-ben kiváló orvos kitüntetésben részesült. 2005-ben vehette át a Magyar Ortopéd Társaság legrangosabb kitüntetését a Dollinger emlékérmet. A Szent János Kórházban eltöltött több mint 50 éves szakmai, tudományos és szervezői tevékenysége elismeréseként a főorvosi kar szavazatai alapján megkapta a Semmelweis Gyűrűt majd a kórházvezetés javaslata alapján a Szent János Kórházért díjat.

Annak ellenére, hogy Krakovits professzor úr egy nagyon határozott egyéniség volt, az osztály vezetésének átadása után óvakodott attól, hogy bármely módon rátelepedjen utódja tevékenységére. Ez persze nem jelentette azt, hogy nem érdekelte az általa annyira szeretett osztály működése, az ott dolgozók élete. Bármikor, bármilyen formában találkoztunk első kérdéseinek egyike az volt, hogy mi van az osztályon, mi van a szakmán belül? Ezen beszélgetéseink során nagyon sok hasznos gondolattal, tanáccsal segítette munkámat. Volt betegeit hosszú ideig maga ellátta vagy gondoskodott további sorsukról.

Akik közelebbről is ismerték tudják róla, hogy szeretett hitvesével Kádár Anna professzor asszonnyal milyen nagy társasági életet éltek, milyen fontos volt számukra a barátság, milyen sokféle emberrel tartottak kapcsolatot. Bármely napon vagy napszakban mentem látogatóba otthonukba, valaki barátjuk is ott volt, vagy éppen távozott, vagy amikor én mentem el akkor érkezett. A náluk rendezett vacsorák, ünnepi események jellegzetessége volt Annával közösen megkomponált és java részt Gábor által főzött menüsor. Emellett Gábor különleges fanyar humorával szórakoztatta a vendégeket.

Humora és állandó tenni akarása még élete utolsó heteiben is jellemző volt rá.
Sajnos tervei egy része már soha nem valósulhat meg és fanyar humorba bújtatott bölcs megjegyzéseit sem hallhatjuk többé.

Tisztelt Professzor Úr!
Kedves Gábor Bátyám!
Emlékedet őrizni fogjuk!
Nyugodjál Békében!

 


Dr. Kiss Jenő
Osztályvezető főorvos
Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak
Ortopéd-Traumatológiai Osztály

 

 

 

In memoriam Dr. Pászti Ildikó Mária                                                                      

 

Ismét kevesebb lett gyereksebész tagságunk egy meghatározó, mindenki által ismert munkatárssal. Életének 70. évében, hosszan tartó, nehezen viselhető, alattomos betegségben és annak szövődményeiben végleg eltávozott közülünk dr. Pászti Ildikó Mária főorvosnő.

Nem akarta tudomásul venni azokat a tüneteit, amit mindenki másnál azonnal felfedezett. A munka mindig előbbre való volt minden másnál. Sajnos mire foglalkozott magával, addigra a betegsége már előrehaladott. Zárkózott egyénisége nem engedte, hogy elfogadja segítségünket. Gyakorlatilag néhány hónap kivételével mindvégig dolgozott, ügyelt osztályunkon. Betegsége alatt, ismert optimizmusát  nem adta fel az utolsó pillanatig sem, hitt abban, hogy meggyógyulhat. Még halála előtt 3 héttel is visszatéréséről beszélt nekünk. Sajnos tévedett, a gyilkos kór nem volt tekintettel semmire, csak makacsul küzdötte magát a végső lélegzetvételig.

 

 
Dr. Pászti Ildikó Mária helyettes-osztályvezető főorvos, kandidátus osztályunk, a Szent János Kórház és Észak-budai Egyesített Kórházak Gyereksebészeti és Traumatológiai Osztályán tevékenykedett élete utolsó 15 évében.

Orvosi tanulmányait a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen végezte. Az Orvostovábbképző Egyetem II. Sebészeti Klinikáján dolgozva 1972-78 között, általános sebészeti szakvizsgát szerzett  (1977), majd munkahelyet váltott, s az akkor még Apáthy István Gyermekkórház (ma Bethesda) II. Sebészeti Osztályára került. Itt meghonosította a felnőtt ellátásból átvett gastroenterológiai endoszkópos vizsgálatokat - gyermeksebészetből 1981-ben szakvizsgázott. 1991-ben gastroenterológiából is szakvizsgázott.1992-ben ismét munkahelyet változtatott, miután megbízottként egy évig vezette a II. Sebészeti osztályt az Apáthy Kórházban. Új munkahelye a Heim Pál Gyermekkórház Sebészeti és Traumatológiai Osztálya volt, ahol folytatta igen nagy esetszámmal az endoszkópos vizsgálatokat amellett, hogy osztályrésze volt és ügyelt is.

Munkáját Európai Gyermeksebész Diplomával is elismerték 2000-ben.

A Heim Pál Gyermekkórházból védte meg sikerrel, első magyarországi gyerekesebésznőként kandidátusi disszertációját ” Új lehetőségek az oesophago-gastro-duodenoscopia alkalmazásával csecsemő és gyermekkorban „   címmel. Ezután a Magyar Tudományos Akadémia köztestületi tagja lett.

2009-ben másoddiplomát szerzett a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, ahol jogi szakokleveles orvosi oklevéllel jutalmazták erőfeszítését. Igazságügyi orvosszakértő lett és a közép-magyarországi régió gyereksebész szakfelügyelője néhány évig. 2006-ban Egészségügyi Menedzsment Tréning programon kapott diplomát. 2008-ban az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bizottsága által koordinált „Minőségügyi rendszer-specifikus auditor”  képesítést nyerte el.

Szakközépiskolákban és a Semmelweis Egyetem Védőnői Karán oktatott és vizsgáztatott.


2002-ben jött hívásunkra a Szent János Kórház Gyermeksebészeti és Traumatológiai Osztályára osztályvezető helyettes főorvosként. Továbbra is a gastroenterológia volt fő profilja, nagy számban végzett általa megszervezett, teljesen napra kész alsó és felső endoszkóppal beavatkozásokat amellett, hogy helyettesi feladatköre és ügyeleti elfoglaltsága nagyon igénybe vette idejét. Munkamániásként látta el feladatát, amíg a kór le nem vette a lábáról. Mindig a gyermekek érdekeit tartotta a szeme előtt. A gyógyítás érdekében minden mást félretett, családot, barátságot. Ezért számtalan konfliktust vállalt, hajlíthatatlan természete volt, de a szakmai hozzáállása mindannyiunknak példa volt. Folyton képezte magát, és erre bíztatta fiatalabb kollégáit is.

1988-ban elsőként mutatott be videoendoscópos felvételeket a gyermekkori gastroenterológiai betegségekről. 1990-ben kutatói díjat kapott a Magyar Gastroeneterológiai Társaságtól. 2012-ben Astellas elismerő oklevélben részesült. 135 hazai és külföldi tudományos előadása volt Közleményeinek és Abstractjainak száma 87. Számos könyvfejezetet és jegyzeteket is  írt.

Nyolc hazai orvostársaság és az Európai Gyermeksebész Társaság, valamint az Európai Gyermekendoszkópos Társaság tagja volt.

Személyében jó kollégát, megbízható, nagy szakmai tapasztalattal rendelkező, kiváló orvost veszítettünk el. Pótolni ugyan nem lehet, de emlékét megőrizve tovább kell dolgoznunk!

Béke poraira!

PAX TE CUM ! IN ETERNUM EST ! AMEN !



                 dr.Mona Tamás                              dr.Pelényi Attila
                oszt.vez. főorvos                         volt oszt. vez. főorvos



                        ÉS AZ OSZTÁLY TELJES KOLLEKTÍVÁJA

 

Keresés
Új műszert kaptunk a kockázatbecsléshez
  • Jó állapotban vannak a betegeink
  • Budai Neuropathia Centrumunk egy AGE Reader (AGE olvasó) készüléket kapott.
  • Teli tálca
  • Szent János Kórház gyermek részlegének kertje
  • Történelmi épületegyüttes a gyógyítás szolgálatában – a Szent János Kórház
  • Év onkológusa 2016
Orvosi szótár
Kórházunkról